|
|
|
2008-03-04 19:31:07, kedd
|
| |
| |
SCOTT RITTER: MA MÉG KÖZELEBB ÁLLUNK A HÁBORÚHOZ Amerikában nincsenek újságírók, csak propagandisták
2008-02-29. 12:37:21
A ma 47 éves William Scott Ritter 12 évig az amerikai tengerészgyalogosoknál hírszerző tisztként szolgált. Hosszú időn át a szovjet hadsereg afganisztáni inváziójáról készített elemzéseket. A Sivatagi Vihar idején az azt irányító Norman Schwarzkopfnak adott tanácsot a ballisztikus rakétákkal kapcsolatban.
Ma az iraki háború világszerte egyik legjobban ismert ellenzője.
Egy 2002-ben kiadott, vele készült interjúkötetben Ritter ezt mondta:
,,Tényleg egyre inkább a kultúrák azon összeütközése alakul ki, amit Oszama bin Laden akart. Ez az egyik oka, hogy megtámadott bennünket: azt akarta, hogy ez az összeütközés a Nyugat és az iszlám közötti háborúvá alakuljon. Csaknem mindenki azt mondta, hogy ez nevetséges. De az Egyesült Államok ezt a Nyugat és az iszlám közötti háborúvá alakítja. És mi nem fogjuk megnyerni. Nem arról van szó, hogy hirtelen megszállnak bennünket, de azzal vesztünk, hogy nem nyerünk. Megalázó vereség lesz az Egyesült Államokra nézve. Mégpedig olyan jelentős vereség, amely az amerikai hatás globális visszaszorulásának kezdetét jelentheti. És gazdaságunkra hatalmas csapást mér majd".
Tudósítónk telefoninterjújában azt kérdezte a New Yorkban élő Scott Rittertől, vajon úgy érzi, az akkori szavai ma is megállják a helyüket?
Scott Ritter (a továbbiakban “R"): Ennél jobban ma sem tudnám megfogalmazni. Nem is értem, hogy bárkinek milyen kifogása lehet ezzel.
Kérdés (továbbiakban: ,,K"): Több százezer iraki halott és négyezer megölt amerikai katona után ,,megérte"?
R: Persze, hogy nem érte meg. Soha nem lett volna szabad belekezdeni. Mit nyertünk vele? Azt, hogy feláldoztuk az egész világon az addig kialakult jó hírnevünket? Azt, hogy morálisan és anyagilag tönkre tettük magunkat? Miközben nem növeltük biztonságunkat. Iszonyatos hiba volt.
K: Akkor mégsem Bush elnöknek volt igaza, hanem azon 36 millió embernek akik világszerte tüntettek vagy tiltakoztak a küszöbön álló háború ellen és olyan politikusoknak, mint Villepin francia külügyminiszternek?
R: Mindenki a jó oldalon állt, aki következetesen tiltakozott az iraki invázió ellen. Akkor azt írtam, hogy Európának Amerika barátjaként nem vakon kellene követnie az Egyesült Államokat, hanem kiállni azért, amit helyesnek tart. Ezzel pedig megóvnia barátját a katasztrófától. Azok, akik ezt tették, helyesen cselekedtek.
K: A nemzetközi jog szerint Irak lerohanása legális volt? Elsősorban Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkár 2004. szeptember 16-i nyilatkozatára gondolok, amelyben az inváziót a világszervezet alapokmánya szempontjából illegálisnak nevezte?
R: Az ENSZ alapokmánya szerint az inváziót lehetetlen megindokolni. Az 51-ik cikkelyében foglaltak nem vonatkoztak az esetre. Irak nem támadta meg az Egyesült Államokat. A 7. fejezet értelmében sem lehetett katonai erőt bevetni. A háború illegális. Amerikaiként hozzáteszem: a háború nem csak az ENSZ alapokmányát sérti, ugyanis az Egyesült Államokat alkotmányosan köti az alapokmány. A hatodik cikkely szerint a nemzetközi szerződés ratifikálását követően nemzeti joggá válik, vagyis a háború a saját alkotmányunkat is sérti.
K: Milyen érdek diktálta Irak lerohanását? Olaj?
R: Nem. Annál összetettebb. Azt hiszem, hogy Irak lerohanása egy olyan politikai irányba tartozik, amelyet az Egyesült Államok 1992, vagyis az egykori Szovjetunió összeomlása óta folytat. Ennek a lényege a globális uralom. Talán ,,jóindulatú" uralom - ha azokkal beszél, akik ezt a politikát dolgozták ki. Szerintük a világnak nincs mitől félnie, mert mi ,,jó" erőt képviselünk. De ha jobban tetszik, akkor azt is mondhatom, hogy birodalomépítésről van szó. Irak az első lépcső volt abban a folyamatban, amellyel a globális uralmat kívánják létrehozni.
K: Amikor az ENSZ fegyverellenőrzési csapatát vezette, azt mondta: senki nem bizonyította, hogy Szaddam Husszeinek lennének tömegpusztító fegyverei. Akkor miért hazudott a Bush-kormány?
- R: Paul Wolfowitz, aki az invázió idején helyettes védelmi miniszter volt, Irak lerohanása után a Vanity Fair magazinnak nyilatkozva elismerte, hogy a tömegpusztító fegyverek témáját kizárólag azért dobták be, hogy ,,eladják" a háborút. A Bush-kormány nem hitte, hogy voltak tömegpusztító fegyverek Irakban. Viszont a témával megfélemlítették az amerikai kongresszust és az amerikai népet. Azt is remélték, hogy a nemzetközi közösség e miatt támogatni fogja az Irak elleni katonai fellépést. A cél az iraki rezsimváltás volt. A Közel-Keleten a térséget akarták úgy átalakítani, hogy az Egyesült Államok hatékonyabban ellenőrizhesse a világgazdaságot. Itt lép be az olaj. Ha megnézi a világ két nagy, feltörekvő hatalmát, Kínát és Indiát, akkor láthatja, hogy azok az olajtól és az energiától függenek. A Bush-kormánynak pedig az a célja, hogy az amerikai hatalommal a keleti piacok fölött gyakoroljon fontos befolyást.
K: Hogyan merte ön kijelenteni, hogy Irak 1995-re már elpusztította fegyverei 98 százalékát akkor, amikor nem tudhatta, vajon a diktátor nem rejtegethetett ilyen fegyvereket?
R: Nevetséges dolog. Mármint, hogy ,,rejtegethetett". Azt is akarja mondani, hogy nem álltunk feladatunk magaslatán? Pontosan az ellenkezője volt az igaz. Csapatunk a világtörténelem legjobban felkészült fegyverellenőre volt. Nem csak a hasunkra ütöttünk Manhattenben, amikor ilyeneket állítottunk. Ott voltunk Irakban. A legmélyrehatóbban vizsgáltunk meg minden elképzelhető helyet, csúcstechnológiát jelentő eszközökkel és eljárásokkal. Ezen kívül az egész világot bejártuk, hogy Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverprogramja minden részletével megismerkedjünk. A programot a legapróbb darabjaira szedtük. Amikor azt mondtam, amit idéz, akkor tényt állítottam. Punktum.
K: Való igaz, hogy - mint az 1999-ben megjelent Végjáték címû könyvében állította - az ENSZ Különleges Bizottsága, az UNSCOM tele volt kémekkel?
R: Persze, hogy tele volt. Mi a kém? Az, aki adatokat szerez egy olyan államtól, amely nem akarja, hogy ezeket az adatokat megszerezzék tőle. Az ellenőrzés kezdetén Iraknak volt tömegpusztító fegyverprogramja, amelyet az ellenőrök elől rejtegetett. Az ellenőrök pedig ezt a programot akarták kideríteni. Kérdéseket tettünk fel nekik. Ezekre hazugságokat mondtak és ködösítettek. Most akkor hogyan szerezzünk olyan információkat, amelyeket nem akarnak nekünk átadni? Milyen eszközöket használjunk? A kémkedés eszközeit használtuk. De ezt a kémkedést az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata legitimálta. Ez felhatalmazott bennünket, hogy hozzáférjünk ezen információkhoz.
Igen! A teamünk tele volt profi kémekkel. Ha pedig a teamünkben voltak, akik például a saját nemzetüknek szereztek egyoldalúan ilyen információkat, akkor azok illegitim módon kémkedtek. Ma pedig tudjuk, hogy mind az Egyesült Államok, mind pedig Nagy-Britannia egyoldalúan akartak rezsimváltozást elérni Irakban és ennek során felhasználták csapatom tagjait azért, hogy Washington és London politikáját elősegítő adatokhoz jussanak. Amit most mondtam önnek, az száz százalékos tényállítás.
K: Mi a véleménye Madeleine Albright korábbi amerikai külügyminiszter hírhedt kijelentéséről, amely szerint félmillió iraki gyermek halála ,,megérte" a szankciókat?
R: Talán ez volt a valaha is amerikai politikus száját elhagyó legiszonyatosabb kijelentés. Ez mutatja a Clinton-kormány aljasságának igazi mélységét. Vagyis azt, hogy magunkévá teszünk egy gazdasági szankciós politikát a tömegpusztító fegyverek miatt és ennek legalább félmillió, de inkább kétmillió halálos áldozata lett. És ez a nő azt mondta, hogy ez ,,megérte". Ha összeadja a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák áldozatainak számát, nem éri el a félmilliót. Vagyis több gyereket öltünk meg Irakban a szankciókkal, mint amennyi embert a XX. században atomfegyverrel megöltek. Albright asszonyról a történelem e kijelentése miatt a leggonoszabb emberként emlékezik majd meg.
K: Hogyan látja az amerikai sajtó szerepét az invázió előtt és közvetlenül utána?
R: Nincs amerikai újságírás. Média van. De igen kevés kivételtől eltekintve ennek nincsenek újságírói, mert az újságírók a tények pártatlan tudósítói. Amerikában propagandisták dolgoznak a médiában. Akik a kormány céljait megvalósító nagyvállalatoknak dolgoznak. Másként hogyan magyarázná meg azt a ,,hajrázást", ami a fősodratú médiában jelent meg az iraki invázió idején?
K: A Hazafi Törvény elfogadása óta nem kerülnek el egyre több témát a közéletben?
R: Már a törvény nevét is úgy fogalmazták meg, hogy ne lehessen ellene fellépni. Mert ki mert volna ellene szavazni? A hazafiatlanok? A képviselők el se olvasták. Annyira megijedtek már a címétől is. Csak felemelték a kezüket. Ez pontosan olyan, mint a ,,terror elleni háború". Aki nincs mellette, az ellene van és terrorista. Mint Irak esetében.
Pontosan ez történt az iraki háború esetében is. Nem mertek szavazni ellene, nehogy Szaddam-pártiaknak tûnjenek.
Ilyenné vált a társadalom. Fekete-fehérré.
K: Meglepte, hogy az elnökjelöltségért folyó kampányban az iraki háború kérdése nem lett központi téma?
R: Hogyne. Tragikus, hogy az amerikai nyilvánosság éppen úgy nincs felvértezve az iraki katasztrofális háború tárgyalására, mint ahogyan nem volt az invázió előtt. Az újraválasztásukért mindent megtevő politikusok pedig menekülnek az olyan témáktól, amelyek irritálják az embereket.
K: Hogyan érezte magát, amikor a leggusztustalanabb, személye ellen irányuló lejárató kampányt indítottak azok a gyáva ellenségei, akiknek nem voltak ellenérvei érveivel szemben?
R: Ez mindig is az intellektuálisan, a morálisan gyengék és a sunyik taktikája. Természetesen ezek a mocskos támadások nem estek jól, de úgy peregnek le rólam, mint a kacsa hátáról a víz. Úszom előre. Az igazságot és a tényeket nem lehet elhallgattatni.
K: Hogy érzi magát ma amerikaiként és katonaemberként?
R: Nagyon szeretem azt, hogy amerikai vagyok. A földkerekségen nincs még egyetlen olyan ország, amelynek meg lenne az a képessége, hogy annyi jót tegyen, mint az Egyesült Államok. Szomorú, hogy ezt a képességünket jelenleg nem használjuk ki. A katonaságot pedig úgy kellene megszervezni, hogy az az amerikai alkotmánynak, e csodálatos dokumentumnak a szellemét teljesítse ki. Erre esküdtem fel katonaként. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a globális közösség tagjaként kellene viselkednünk.
K: Washington nem játssza el újra az iraki történetet most Iránnal?
R: Persze, hogy azt teszi. Az amerikaiak éppen úgy nem tudnak semmit Iránról, mint Irakról. De félnek az ismeretlentől. A kormány pedig kijátssza ezt a félelmet. Európa pedig kénytelen egységes politikát kialakítani Irán irányában. Mint ahogy a legtöbb tekintetben. A NATO vagy az Európai Unió kibővítésében. Egymással vitáznak és a megosztottságot az Egyesült Államok kihasználja.
K: Miért mondta Washington az iráni sahnak 1976-ban, hogy nyugodtan fejlesszen ki atomenergiát, most pedig miért mondja annak pontosan az ellenkezőjét?
R: Azért kérdezi ezt, mert racionálisan és logikusan gondolkodik. Ne tegye. Itt nem atomenergiáról, atom- vagy tömegpusztító fegyverekről van szó. Akár Irak esetében a lényeg a rezsim megváltoztatása. A sah előre látta, hogy Irán energiakészlete az import és növekvő belső fogyasztás miatt 30 év múlva kimerül. Azaz 2006-ra energiaválság lesz. Ma 2008-at írunk és Iránban energiaválság van. Vagyis szükségük van atomenergiára.
K: Az Iránra vonatkozó amerikai Nemzeti Hírszerzői Értékelés nyilvánosságra hozatala után nem távolodtunk el egy Irán elleni háborútól?
R: Nem. A nyilvánosságra hozatal előtt az Egyesült Államok kormánya lényegében azt állította, hogy Irán aktívan dolgozott egy atomfegyver programon. Ennek ellene mondott a Nemzetközi Atomenergiaügyi Ügynökségnek mostanra várt jelentése, amely kimondta, hogy az aktív atomfegyver programra nincs bizonyíték. Ezen az alapon azután igen csak nehéz lett volna háborút indítani. Vagyis El Baradei jelentését meg akarták előzni a Nemzeti Hírszerzői Értékeléssel, amely El Baradeiéknek igazat adott. Az egész világ azután az NHÉ következtetéseit elfogadta, vagyis hogy Irán 2003-ban leállt az aktív fegyverprogrammal és azóta annak folytatására nincs bizonyíték. Igen ám, de a következtetésekkel együtt elfogadták a premisszát is, vagyis azt, hogy Iránnak volt titkos atomprogramja. Irán pedig hogyan bizonyítsa azt, ami nem volt neki? Tehát most mindenki abból indul ki, hogy Iránnak volt ilyen titkos programja. És így közelebb kerültünk a háborúhoz!
[Forrás: Magyar Nemzet] |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: legiszonyatosabb, következtetéseit, megfélemlítették, fegyverprogramja, intellektuálisan, megosztottságot, katonaemberként, rezsimváltozást, atomenergiaügyi, külügyminiszter, interjúkötetben, világtörténelem, megismerkedjünk, fegyverellenőre, energiakészlete, világgazdaságot, megváltoztatása, elhallgattatni, politikusoknak, propagandisták, felhatalmazott, következetesen, rejtegethetett, atomfegyverrel, atomenergiáról, nyilvánosságra, katasztrófától, kijelentéséről, földkerekségen, biztonságunkat, alkotmányunkat, nyilatkozatára, világszervezet, ellenőrizhesse, schwarzkopfnak, katasztrofális, szovjet hadsereg, ballisztikus rakétákkal, iraki háború, 2002-ben kiadott, kultúrák azon, iszlám közötti, amerikai hatás, akkori szavai, továbbiakban “, egész világon, addig kialakult, küszöbön álló, iraki invázió, világszervezet alapokmánya, inváziót lehetetlen, 51-ik cikkelyében, SCOTT RITTER, KÖZELEBB ÁLLUNK HÁBORÚHOZ Amerikában, William Scott Ritter, Sivatagi Vihar, Norman Schwarzkopfnak, Egyesült Államok, Egyesült Államokra, Scott Rittertől, Scott Ritter, Európának Amerika, Egyesült Államokat, Elsősorban Kofi Annan, Szaddam Husszeinek, Paul Wolfowitz, Vanity Fair, Szaddam Husszein, ENSZ Különleges Bizottsága, ENSZ Biztonsági Tanácsa, Madeleine Albright, Hazafi Törvény, Mint Irak, Európai Unió, Akár Irak, Nemzeti Hírszerzői Értékelés, Nemzetközi Atomenergiaügyi Ügynökségnek, Vagyis El Baradei, Nemzeti Hírszerzői Értékeléssel, Magyar Nemzet,
|
|
|
|
|
|
| szovjet hadsereg, ballisztikus rakétákkal, iraki háború, 2002-ben kiadott, kultúrák azon, iszlám közötti, amerikai hatás, akkori szavai, továbbiakban “, egész világon, addig kialakult, küszöbön álló, iraki invázió, világszervezet alapokmánya, inváziót lehetetlen, 51-ik cikkelyében, háború illegális, hatodik cikkely, nemzetközi szerződés, saját alkotmányunkat, olyan politikai, egykori Szovjetunió, globális uralom, politikát dolgozták, világnak nincs, első lépcső, globális uralmat, invázió idején, tömegpusztító fegyverek, témával megfélemlítették, amerikai kongresszust, amerikai népet, nemzetközi közösség, iraki rezsimváltás, térséget akarták, energiától függenek, amerikai hatalommal, keleti piacok, ellenkezője volt, világtörténelem legjobban, hasunkra ütöttünk, legmélyrehatóbban vizsgáltunk, egész világot, legapróbb darabjaira, 1999-ben megjelent, olyan államtól, adatokat megszerezzék, ellenőrzés kezdetén, ellenőrök elől, ellenőrök pedig, programot akarták, kémkedés eszközeit, teamünk tele, teamünkben voltak, saját nemzetüknek, száz százalékos, véleménye Madeleine, gazdasági szankciós, leggonoszabb emberként, amerikai sajtó, invázió előtt, kormány céljait, fősodratú médiában, törvény nevét, elnökjelöltségért folyó, amerikai nyilvánosság, iraki katasztrofális, olyan témáktól, gyáva ellenségei, morálisan gyengék, sunyik taktikája, mocskos támadások, kacsa hátáról, földkerekségen nincs, képességünket jelenleg, katonaságot pedig, szellemét teljesítse, globális közösség, iraki történetet, amerikaiak éppen, kormány pedig, legtöbb tekintetben, iráni sahnak, rezsim megváltoztatása, nyilvánosságra hozatal, atomfegyver programon, aktív atomfegyver, alapon azután, egész világ, aktív fegyverprogrammal, legiszonyatosabb, következtetéseit, megfélemlítették, fegyverprogramja, intellektuálisan, megosztottságot, katonaemberként, rezsimváltozást, atomenergiaügyi, külügyminiszter, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5712
- e Hét: 19942
- e Hónap: 31053
- e Év: 184549
|
|
|
Offline
